Különleges ajándékot kaptam 2019. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján! Beszélgethettem egy varázslatos emberrel, Iancu Laurával, a fiatal moldvai magyar értelmiség egyik legkiemelkedőbb személyiségével és művészével, Magyarfalu szülöttével, aki többkötetes költő, író több műfajban, néprajzkutató és két gyönyörű kisfiú édesanyja egy személyben, akit sokakkal együtt közel 15 esztendeje tisztelhetek és szerethetek. Megkérdeztem a véleményét az összetartozásunkról. A végtelen időben csak egy villanásnyit vagyunk mindannyian a Földön, de ebből mégis emberi mértékkel mérve egy jelentős ideje, közel 15 éve a sorsunk picit összekapcsolódott a moldvai magyarok érdekében végzett munkánkban. Hogyan látod, Laura? Ajándéknak tekinted Te is, hogy találkoztunk? Tudtunk a Te segítségeddel valamit tenni Értetek mi jelképes keresztszülők, a magunk szeretetével és csekély lehetőségeivel?
Laura megindító szavai meggyőztek arról, hogy a keresztszülők szeretete és tevékenysége egy picit talán a jövőt is építi: „... Számomra óriási ajándék a Jóistentől, hogy moldvai magyar létemre én tarthattam előadásokat {a klubdélutánokon is} különféle témakörökben. Az élet úgy hozta, hogy eddig mások beszéltek rólunk és nem mi, és ez egy új fejezet az életünkben, a történelmünkben … Felbecsülhetetlen ajándéka a Jóistennek, hogy a keresztszülőkben olvasóimra is találtam ... Tulajdonképpen itt egy olyan kölcsönösségről van szó, ami több mint jó, mert közösségre vágyó emberek találkozása a Keresztszülők Egyesülete és a moldvai magyarok között. Ez egy szimbolikus megtestesítése a közösségi szeretetnek ...Az, hogy a moldvai magyarok kifejezhetik a szeretetüket annak a jó néhány embernek, akikkel kapcsolatba léptünk, az is egy olyan nagy esemény, amire nagyon sokat vártunk. Évszázadokat! Az, hogy szeretetben megvalósul ez a találkozás, ez messze több, mint ami valójában történik, valamiféleképpen a jövőt egyengetjük ezekkel a napi gyakorlati dolgokkal. Azt hiszem, hogy Isten áldása rajta van, és számítunk is Isten áldására a jövőben is, erre az ügyre is.”
Mi keresztszülők ezer szállal kötődünk Laurához. Erőst örvendünk most is vele az újabb kötetének és a róla szóló kötetnek is, amiknek a könyvbemutatóján is ott leszünk. Többször tartott előadást is a klubdélutánjainkon. Legelőször talán 2007-ben, amikor a Karmaiból kihullajt című kötetét ismerhettük meg a Háló Központban. Legutóbb a tavaly márciusi klubdélutánunkon volt a vendégünk az Apa és fia c. könyv bemutatóján, ahova Laurát a kisfia, Mártonka is elkísérte. Nagy hálával tartozunk Laurának, hogy értékes idejéből olyan gyakran áldozott ránk is figyelmet a kezdetek óta, hogy segítse a moldvai magyarok érdekében végzett munkánkat, tanácsokkal különféle területeken. Nem tudjuk mindezt méltóképpen megköszönni neki, hiszen szinte a nap 24 órájában a népe érdekében munkálkodik, a pihenési idejét is feláldozva.
Drága Laura! Köszönünk mindent Neked, ezt a beszélgetést és a kapott fényképeket is: kicsi fiaidról, Bercikéről és Mártonkáról, valamint a bensőséges pillanatot rögzítő felvételt is, amikor Domokos Pál Péter sírjánál helyezed el az emlékezés és hála mécsesét, és a közös képet is szeretett tanároddal, Borbáth Erzsébettel, Erzsike nénivel.
Hálásan köszönjük a szavaidat, a szeretetedet, a példaadó alázatodat, kitartásodat, a mindenkor hiteles megnyilatkozásaidat, mindenre kiterjedő figyelmedet, alapos tudásodat, amelyet megosztasz sokunkkal, a moldvai magyar gyerekekkel is, velünk is, amiből rengeteget tanulhatunk mindannyian.
Köszönjük, hogy az eddigi közös egymásra-figyelésünk időszakában jelen lehettünk a könyvbemutatóidon, de drukkolhattunk távolról a doktori védésedkor is, ahova a nagy hóban egyedül Jáki Sándor Teodóz OSB atya jutott el Pécsre, a mi szeretetünket is képviselve; aztán a két kisfiad születésekor is.
Legfőképpen azért vagyunk nagyon hálásak Neked, hogy a moldvai magyarok szeretetében szinte családtagként összetartozhatunk örökre! Isten áldjon meg Téged minden kegyelmével a családod körében és a munkásságodban is, amely a nemzetünk szellemi gyarapodását is szolgálja.
Albertné Révay Rita
IANCU LAURA vallomása a keresztszülőkről:
Rita kedves szavain elszégyelltem magam, hiszen amit Ő soknak lát, én azt kevésnek érzem; Ő látja a munkát, én látom a mulasztásokat és így tovább.
Amit viszont nem említett, arról nekem kell vallomást tennem. Ami a Keresztszülőket mindenki mástól megkülönböztette és egyben a csíkszeredai Borbáth Erzsébet szellemiségéhez kapcsolta az az elvárások nélküli szeretet és támogatás. Más szóval a bizalom. A Keresztszülők küldetése ugyan világos volt, számukra mégsem az számított eredménynek, sikernek – egyáltalán: ezek a dolgok fogalmi szinten sem forogtak közszájon, közbeszédben – tehát nem az számított, hogy egy támogatott diák megvalósította-e Magyarország álmait, képes volt-e egy-két év alatt átugrani száz vagy akár ezer esztendőt, hanem az, hogy barátként mellette lehettek és voltak, szükség esetén ugrásra készen állhattak és álltak az élet kis és nagy dolgaiban. Megdicsőülésre nem vágytak, elfogadták azt, hogy szerepük a magok elhintése legyen. És voltak elég bátrak ahhoz, hogy a magok kikelését a Jóisten gondviselésére bízták. Ekkora hittel én magam életem során nem találkoztam.
LAURA SZAVAI, ÉLETRAJZA, KITÜNTETÉSEI, MŰVEI:
Ezer Kilométer Istentől Istenhez.
Ezen a címen volt látható a magyar televízióban 2019. július 14-én egy újabb gyönyörű riportfilm Laurával.
Általános összefoglaló az eddigi munkásságáról.
Akadémiai tudományos összesítés.