Ferencz Évával, az MCSMSZ ügyvezetőjével készült MASZOL riport alapján állítottuk össze az alábbi összefoglalást MCSMSZ első félévi tevékenységéről. Hét év után újra a Moldvai Csángómagyarok Szövetségére (MCSMSZ) bízta a magyar kormány a moldvai csángó oktatási program működtetését. Az elmúlt fél év elsősorban az oktatási helyszíneken folyó tevékenységek stabilizálásával és megerősítésével telt. A jelentős magyar állami támogatásnak is köszönhetően sikerült olyan intézkedéseket hozni, amelyek segítségével vonzóbbá válhat a magyar nyelv tanulása Csángóföldön a rohamosan változó körülmények között is.
A korábbi működtetőtől, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől (RMPSZ) a félév kezdete előtt röviddel 23 oktatási helyszínt, 22 tanárt és 11 hagyományőrző oktatót vett át az MCSMSZ. A munkatársak közül egy hagyományőrző és öt tanár döntött úgy, hogy nem folytatja a tevékenységét a programban.
Az idő rövidsége ellenére úgy tudták elkezdeni az új tanévet, hogy minden helyszínen folytatódott a tanítás. Jelen pillanatban 37 tanár és 14 hagyományőrző oktató dolgozik az oktatási programban, munkájukat 8 hagyományos hangszereket oktató zenész egészíti ki, mögéjük sorakozik fel az MCSMSZ adminisztratív, szervezési, koordinálási feladatokat ellátó személyzete. Az MCSMSZ 83 saját alkalmazottal látja el szerteágazó feladatait.
A szövetség saját nyilvántartása szerint decemberben több mint 1600 csángó gyermek vett részt a foglalkozásokon rendszeresen. Az átszervezés nyomán újra teljes mértékben az MCSMSZ adminisztrációjához került a frumoszai magyar oktatás és megmaradtak a szövetség saját helyszínei, Lujzikalagor, Máriafalva és Ojtoz.
Új helyszín a Szászkút községhez tartozó Szászkútfalu, a Tatros-menti Szitáson pedig újra szervezték a magyar oktatást. Az egykori fazekas-központban, Gorzafalván felnőtt csoport alakult, akik magyar írást-olvasást tanulnak. A Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön, amely szigorúan véve nem tartozik a moldvai régióhoz, ám az ott lezajló folyamatok hasonlatossá teszik a moldvai településekhez, a kicsiny magyar iskola mellé az MCSMSZ elindította a magyar nyelv délutáni oktatását, valamint a hagyományőrző tevékenységet.
Mindent összevetve a 32 oktatási helyszín még kiegészül a Csíkszeredában működő középiskolai kollégiummal, amely a közeljövőben új, megfelelőbb helyre fog költözni. A Bákóban az elmúlt évben megnyitott középiskolai kollégiumot a jövőben is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége fogja működtetni a Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatásával.
A Bákóban megnyitott Magyar Ház a magyar anyanyelvi foglalkozásokon kívül táncóráknak is helyet ad, valamint az MCSMSZ irodái is itt találhatóak. A Bákóban foglalkozásokra járó gyermekeknek egy helyi cég biztosítja a meleg étkezést. Az étkeztetés egyébként nem csak a városban magyarul tanulókat érinti, az MCSMSZ az összes oktatási helyszínen igyekszik megoldani, hogy a foglalkozásokon részt vevő gyerekek napi egyszer ételt kapjanak.
A bákói ingatlan mellett az MCSMSZ további vidéki ingatanokat is vásárolt az elmúlt évben, Diószénben és Szászkúton is saját tulajdonú házban tartják a foglalkozásokat.
A magyar foglalkozásokon rendszeresen részt vevő diákok ösztöndíjban is részesülnek: 25 és 200 lej közötti összeget kapnak az érintett családok havonta. Az ösztöndíjak mértékének kiszámításánál figyelembe veszik az adott település helyzetét is, valamint a gyermekek magyar foglalkozásokon való részvételét.
A rohamosan változó Csángóföldön szükség van ezekre a szolgáltatásokra, kedvezményekre, hiszen Moldvában is változóban vannak a társadalmi viszonyok. Sajnos csökkent a gyereklétszám, osztályokat szüntetnek meg, vagy vonnak össze az iskolákban. Ezen kívül a pedagógusoknak ma már Moldvában is meg kell küzdeniük a tv, az internet, a mobiltelefonok vonzerejével. Ezen kívül sokat romlott a magyar nyelv állapota is a közösségekben. A legtöbb helyen a 6-10 éves gyerekek már érteni sem nagyon értik a magyar nyelvet, olyan nagy hagyományú csángó településeken, mint Lujzikalagor, Trunk, Klézse drasztikus változások következtek be a nyelvhasználat terén. Ugyanakkor vannak pozitív példák is, a kicsit elrejtettebb Lábnyik településen például pozitív folyamatokról beszélhetünk a nyelvállapotot tekintve.
Ferencz Éva így zárta a vele készült riportot:
„Budapest azt kérte tőlünk, hogy vegyük át az oktatási programot, legyen folytonosság, teremtsünk minél jobb körülményeket a foglalkozásoknak a falvakban, ennek igyekszünk a lehető legjobban megfelelni és folyamatosan fejlődni, építkezni”
Ezeknek a terveknek és feladatoknak a megvalósításához a keresztszülők egyesülete úgy tud hozzájárulni, hogy a magyar állam anyagi támogatása mellé a keresztszülők által megvalósuló személyes kapcsolattal és a csángó gyermekek iránti szeretetünkkel erősítsük a gyermekekben a magyar nyelv tanulása, a magyar kultúra iránti érdeklődést leveleinkkel, látogatásainkkal, ajándékainkkal, táborainkkal és a moldvai csángó eseményeken való személyes részvételünkkel.
A Maszol portálon 2020. január 17-én megjelent cikk alapján összeállította
Toroczkay Katalin alelnök
コメント