top of page

Keresztszülő-portré: Büttner Sarolta

Szép októberi napsütésben beszélgettem Büttner Saroltával, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnökségi tagjával, a klubdélutánjaink programkoordinátorával 2019. október 12-én, a klubdélutánunk megkezdése előtt.


A moldvai magyarokhoz fűződő emlékeiről mesélt. A keresztszülő-mozgalomban részt vesznek ők is a férjével, 2005 óta. Egy lészpedi szép kislánynak, Kerekes Andreának a keresztszülei. A szavaiból kiderül, miért is jó keresztszülőnek lenni.


Kedves Saci! Mindnyájunk nevében köszönöm a mai beszélgetést, az alábbi vallomásodat és a hűségedet. Köszönjük a klubdélutánjaink szervezésével kapcsolatos munkádat és minden eddigi tevékenységedet, különösen keresztlányodnak, Andreának és a többi csángómagyar gyereknek adott szeretetedet. Mindnyájunk nevében kívánok Neked jó egészséget és további sikeres munkálkodást a moldvai magyarokért.


Albertné Révay Rita


Büttner Sarolta, elnökségi tag vallomása:


Ahogyan a beszélgetésünkből is kiderült, nem szokványosan indult a keresztszülőségem: először Lészped község kisdiákjaival és tanítójukkal, Márton Attilával ismerkedtem meg. Látva az alapvető oktatási eszközeik hiányát, nagy lelkesedéssel láttam Magyarország térkép, tankönyvek, íróeszközök beszerzéséhez. A gyerekeket 13 éven keresztül nyaraltattuk, miközben sok befogadó családot ismertem meg. Segítségüket ezúton is köszönöm.


Nagyszerű élményekben volt részünk együtt, tizenhárom éven át, minden nyáron: Gödöllőn és a Balatonon. Emlékezetesek voltak a gyerekek szereplései is, különösen a Máriabesnyői templomban adott kis koncertjeik okoztak örömöt a hallgatóságnak.


Többször voltam Moldvában, útközben megálltunk a moldvai csángómagyar gyerekek Csíkszeredában lévő középiskolai kollégiumában. Elkeserítő volt látni, hogy mennyire szegényes körülmények közé kerültek a továbbtanulni vágyó gyerekek. Sok jó ember segítségével sikerült beszerezni olyan eszközöket, amelyek komfortosabbá tették mindennapjaikat.


Kezdetektől részt vettem a Szeret-menti népdalvetélkedőkön. A KEMCSE nevében vittem ajándékokat az általunk legjobbnak tartott gyerekeknek. Jó volt látni, hogy ezek a vetélkedők egyre profibbak lettek az évek során. Sok oktatási helyszínt és pedagógust megismertem az idők során. A velük folytatott beszélgetések rádöbbentettek, hogy sok pedagógiai problémájuk is van és nagyon elszigetelten élnek az egymástól távol lévő falvakban. Többször szerveztem továbbképzést számukra a gödöllői Damjanich János Általános Iskolában. Ekkor nemcsak tárgyi ismereteik gyarapodtak, hanem sok élményt is szereztek, megismerkedtek az iskola tanáraival és diákjaival.


2010-ben beválasztottak a KEMCSE vezetőségébe, majd 2013-ban megbíztak a keresztszülő klubok programjainak szervezési feladataival, melyet jelenleg is ellátok. Ez a munka sok olyan művésszel, kutatóval hoz kapcsolatba, akik szívükön viselik a moldvai csángómagyarok kultúrájának őrzését és megismertetését. Szeretem ezt a munkát, mert általa sok ismerettel gyarapodunk mindnyájan, és a keresztszülőket is közelebb hozzuk keresztgyerekeik világához és a hallgatóságot a moldvai magyarokhoz.

bottom of page